Nem, a vezeklés nem fogja az embert jobbá tenni. Csak a prāyaścittaṁ vimarśanam. Komolynak kell lennie, és tudással kell rendelkeznie. S ekkor lesz képes feladni a bűnös tetteket. - mondja Śukadeva Gosvāmī. Ő tehát a tudás folyamatát javasolta. Tapasā brahmacaryeṇa tyāgena yamena niyamena... Ezek a folyamatok.
Ebben a korban, a kali-yugában viszont még ezt - tapasya, brahmacarya, tyāga, yama, śama, dama - sem vagyunk képesek bemutatni. Lehetetlen. Nem mindenki számára lehetséges. Caitanya Mahāprabhu ezért adott egy rövidített előírást:
harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam
kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā
És ez a gyakorlatban is hatásos. Ezt világszerte látjuk, mert ez Caitanya Mahāprabhu áldása:
ihā haite sarva-siddhi haibe tomāra
kali-kāle nāma vinu gati nāhi āra
És Śukadeva Gosvāmī is ezt javasolja:
kaler doṣa-nidhe rājann
asti hy eko mahān guṇaḥ
kīrtanād eva kṛṣṇasya
mukta-saṅgaḥ paraṁ vrajet
Mindössze a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével az ember megszabadul a bűnös életből eredő tettektől, s végül eljut paraṁ vrajet... Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti - ez a folyamat.
Śrīla Prabhupāda lecke. Az odaadás nektárja
1972. november 8., Vṛndāvana
