Körülbelül egy órával később Akiñcana Kṛṣṇa dāsa Bābājī jött Āśrama Mahārājával, Gosvāmī Mahārāja egyik tanítványával. Leültettük őket Prabhupāda ágy mellé, ők pedig csatlakoztak a kīrtanához, amíg Prabhupāda pihent.
Amikor Prabhupāda felébredt, örült, hogy láthatta régi barátját és hallhatta, ahogy énekelt a kīrtanában. Ez egy újabb bensőséges és alázatos interakció volt kettőjük között.
– Kérlek, bocsáss meg, ha valami sértést követtem el! – mondta Prabhupāda.
– Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa. – felete nagyrabecsülését kifejezve Akiñcana Kṛṣṇa dāsa Bābājī, aki mindig a Hare Kṛṣṇát énekelte.
Hari-Sauri Dasa: Back to Vrindavan: Srila Prabhupada's final lila
1977. október 13.
