“pṛthivīte bahu-jīva — sthāvara-jaṅgama
ihā-sabāra ki prakāre ha-ibe mocana?”
haridāsa kahe, — “prabhu, se kṛpā tomāra
sthāvara-jaṅgama āge kariyācha nistāra
tumi ye kariyācha ei ucca saṅkīrtana
sthāvara-jaṅgamera sei hayata’ śravaṇa
– Számtalan élőlény van ezen a földön, vannak amelyek mozognak és vannak, amelyek mozdulatlanok. Mi fog történni a fákkal, növényekkel, rovarokkal és más élőlényekkel? Hogyan fognak kiszabadulni az anyagi kötelékek alól? – kérdezte az Úr.
– Kedves Uram! A mozgó és a mozdulatlan élőlények felszabadítása is csak a Te kegyedből történik, s már meg is adtad nekik e kegyed és felszabadítottad őket! Hangosan énekelted a Hare Kṛṣṇa mantrát, és ez – mivel hallották – mindenkinek, mozgónak és mozdulatlannak is egyaránt a hasznára vált.
Śrīla Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī: Śrī Caitanya-caritāmṛta Antya-līlā 3. fejezet, 65-67. versek
Fordította: Śrīla Prabhupāda
