śacīmātā dekhi’ sabe tāṅra ājñā lañā
ānande calilā kṛṣṇa-kīrtana kariyā
A bhakták először is elmentek Śacīmātāhoz, hogy az engedélyét kérjék, majd nagy örömmel elindultak Jagannātha Purība, miközben közösen énekelték az Úr Szent Nevét.
śacīmātā dekhi’ sabe tāṅra ājñā lañā
ānande calilā kṛṣṇa-kīrtana kariyā
A bhakták először is elmentek Śacīmātāhoz, hogy az engedélyét kérjék, majd nagy örömmel elindultak Jagannātha Purība, miközben közösen énekelték az Úr Szent Nevét.
jayati jayati nāmānanda-rūpaṁ murārer viramita-nija-dharma-dhyāna-pūjādi-yatnam
katham api sakṛd āttaṁ mukti-daṁ prāṇināṁ yat paramamamṛtam ekaṁ jīvanaṁ bhūṣaṇaṁ me
Minden dicsőséget, minden dicsőséget Murāri, a megtestesült isteni boldogság Nevének! E Név éneklésén át az ember vallásos kötelezettségei, a meditációja, az imádata és egyéb erőfeszítései befejezetté válnak. Akárhogyan is énekelje valaki a Szent Nevet (legyen az csak a nāmābhāsa szint), az felszabadulással áldja meg azt, aki hallja. Így hát ez a legfelsőbb nektár, az életem és ékszerem!
... [Haridāsa Ṭhākura - szerk.] a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésének – amit a kinyilatkoztatott szentírások is elfogadnak – fontosságát prédikálta. Ahogyan az a Śrīmad-Bhāgavatamban áll:
iti puṁsārpitā viṣṇau bhaktiś cen nava-lakṣaṇā
kriyeta bhagavaty addhā tan manye ’dhītam uttamam
A Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálatnak kilenc különböző folyamata van, melyek közül a legfontosabb a śravaṇaṁ kīrtanam, a hallás és az éneklés. Haridāsa Ṭhākura nagyon jól ismerte ezt a tudományt...
Rāmānanda Rāya a tanításaiban teljesen elmagyarázta sādhya-sādhana-tattvát, de Śrīla Prabhupāda fenti szavaiból [lásd az előző bejegyzést - szerk.] világosan kiderül, hogy ami az Isteni Pár szolgálatának legfelsőbb céljához elvezet, az a Szent Név éneklésének tisztító folyamata.
Bhakti Promode Puri Goswami Maharaja: Art of Sadhana
228. oldal
‘jaya jaya haridāsa’ bali’ kara hari-dhvani
eta bali’ mahāprabhu nācena āpani
sabe gāya, – „jaya jaya jaya haridāsa
nāmera mahimā yeṅha karilā prakāśa”
Śrī Caitanya Mahāprabhu így szólt mindenkihez: „Mondjátok, hogy minden dicsőséget Haridāsa Ṭhākurának, és énekeljétek Hari Szent Nevét!” Ezután pedig elkezdett táncolni.
„Minden dicsőséget Haridāsa Ṭhākurának, aki feltárta az Úr Szent Neve éneklésének fontosságát!” – mondták a bhakták.
Śrīla Gaura Kiśora dāsa Bābājī Mahārāja bhajanānandī volt, s inkább azt részesítette előnyben, hogy egy szent helyen élve az éneklésre koncentrált, mintsem a világba kimenve templomokat építve követőket toborozzon. [...] A Szent Név folyamatos éneklésén és néhány bhakta társaságán kívül semmi nem érdekelte.
Bhakti Vikāsa Swami: Śrī Bhaktisiddhānta Vaibhava. The Grandeur and Glory of Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura. A Billion Names. 1. kötet
‘hari-bola’ ‘hari-bola’ bale gaurarāya
āpani śrī-haste vālu dilā tāṅra gāya
tāṅre vālu diyā upare piṇḍā bāṅdhāilā
caudike piṇḍera mahā āvaraṇa kailā
tāhā beḍi’ prabhu kailā kīrtana, nartana
hari-dhvani-kolāhale bharila bhuvana
Śrī Caitanya Mahāprabhu transzcendentális kezeivel homokkal fedte be Haridāsa Ṭhākura testét, s közben azt énekelte: „Haribol! Haribol!” A bhakták szintén szórtak Haridāsa Ṭhākura testére homokot, majd egy emelvényt építettek a helyszínen, amit pedig kerítéssel védtek. Śrī Caitanya Mahāprabhu énekelve körbetáncolta az emelvényt, s ahogyan a bhakták hangosan énekelték Hare Szent Nevét, a vibráció betöltötte az egész univerzumot.