Amikor valaki az ajka és a nyelve segítségével kimondja a Szent Nevet, és közönséges hangnak fogadja el Őt, mivel a Szent Név az anyag termékeként kerül elfogadásra, a közönséges hallás tárgyává válik.
Ekkor a szem, az orr, a nyelv, a bőr és minden korábbi tapasztalat tárháza, az elme irigy lesz a fülre, azt gondolván, hogy az az ő tulajdonosuk. S ez az, amiért az anarthák nem távoznak a szívből.
Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura levele.
1932. december 18., Sri Gaudiya Matha, Calcutta
In: Isvara dasa: Patramrta. Nectar from the Letters.
