Az az alázatos helyzet, mely Isten kegyét megidézi, odaadást gerjeszt és szeretetre inspirál (mely az öröm förrása) annak az éneklőnek való elmeállapot, aki kitart a következő mellett:
Aki alacsonyabb rendűnek gondolja magát egy fűszálnál,
türelmesebb, mint egy fa, nem vár el tiszteletet magának,
de kész minden tiszteletet megadni másoknak,
az igen könnyen énekelheti az Úr Szent Nevét.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Meditations, 74. oldal