Ebben a korban az emberek mindössze hatvan-nyolcvan évig élnek, és még ez a rövid élettartam is folyamatosan csökken. Ezért méginkább feltétlenül szükséges, hogy az emberi lények elfogadják az Úr lótuszlábainak imádatát azáltal, hogy folyamatosan éneklik a Hare Kṛṣṇa mantrát, ahogyan azt az Úr Caitanya Mahāprabhu javasolta:
tṛṇād api sunīcena
taror iva sahiṣṇunā
amāninā mānadena
kīrtanīyaḥ sadā hariḥ
Śrīla Prabhupāda Śrīmad-Bhāgavatam magyarázat
4. ének, 24. fejezet, 67. vers