1, Felteszem a kérdést: Mi történik most?
És ezzel egy időben fel is ismerem a pillanatnyi elterelődés tényét. Tudatos vagyok arról, hogy az elmém eltért.
2, Nem kritizálom magam azért, ami történt, mindössze megállapítom a tényt. Mivel nem hibáztatom magam az elme eltérése miatt, megkímélem magam az emiatt fellépő fájdalomtól is.
3, Finoman visszatérítem az elmét az énekléshez.
Az elfogadás gyakolást igényel, e gyakorlás teszi azt szokássá...
Vraja Bihari dasa: Acceptance – the key to emotional freedom – Part 3.
In: yogaformodernage.com
