"Amikor a szentírások a Szent Név dicsőségéről szólnak, akkor nem túloznak, mivel nem az anyagi hangra utalnak, hanem a lelki hangvibrációra, amely az anyagi hangon keresztül nyilvánul meg, amikor egy képesített személy énekel. A sastra nem a különféle betűkből és szótagokból képzett anyagi hangra utal. A Szent Név szótagjainak egyszerű ismételgetése nem a valódi Szent Név.
A következő néhány śloka elolvasása, a meditálás ezeken és a megtanulásuk növeli Kṛṣṇa Szent Neve iránti megbecsülésünket és ragaszkodásunkat."
A nektár forrása
tunde tandavini ratim vitanute tundavali-labdhaye
karna-kroda-kadambini ghatayate karnarbudebhyah sprham
cetah-prananga-sangini vijayate sarvendriyanam krtim
no jane janita kiyabdhir amrtaih krsneti varna-dvayi
Nem tudom, hogy a két szótag 'Kṛṣ-ṇa' mennyi nektárt termett.
Amikor Krsna szent nevét énekeljük, megjelenik, hogy táncoljon a szánkban.
Ekkor sok-sok szájra vágyunk.
Amikor a név behatol a fülbe, azt kívánjuk, legyen millió és millió fülünk.
S amikor a szent név a szív udvarán táncol, legyőzi az elme tetteit,
így minden érzék megnyugszik.
(Śrīla Rūpa Gosvāmī: Vidagdha-madhava 1.15. versszak)
Mahanidhi Maharaja: Art of Chanting Hare Krishna, 23. oldal
