āsvādyaṁ pramadā-radacchadam iva śravyaṁ navaṁ jalpitaṁ
bālāyā iva dṛśya uttama-vadhū-lāvaṇya-lakṣmīr iva
prodghoṣyaṁ cira-viprayukta-vanitā-sandeśa-vāṇīva me
naivedyaṁ caritaṁ ca rūpam aniśaṁ śrī-kṛṣṇa nāmāstu te
Ó, Uram, Krsna!
Azért imádkozom, hogy az Általad meghagyott ételmaradékok olyan ízletesek legyenek számomra, mint egy nő ajkai egy materialista számára!
Azért imádkozom, hogy a kedvteléseidet leíró elbeszélések olyan édesek legyenek a füleimnek, mint egy fiatal lány szavai egy materialista számára!
Azért imádkozom, hogy transzcendentális alakod olyan megnyerő legyen a tekintetem számára, mint egy fiatal menyasszony szépsége a férje számára!
Azért imádkozom, hogy mindig ugyanúgy énekeljem a Szent Nevedet, mint az a szerelmes, aki hangosan olvassa rég látott kedvesének levelét!
Ismeretlen szerző: Bhaktānāṁ sautsukya-prārthanā
Magyar fordítás: Śrī Kṛṣṇa Kathāmṛta Bindu 50. szám